Az upcycling során egyfajta újrahasználat történik. Az ipari, energiaigényes folyamatokat elkerülve, a keletkező hulladékokból nagyobb értéket képviselő másik terméket állítunk elő, többnyire kézi megmunkálás, átalakítás során.
Recycling és az upcycling közötti különbség
Újrahasznosítás – recycling
A ma már mindenki számára ismert recycling, azaz újrahasznosítás, ipari folyamatok révén, a hulladékból másodalapanyag gyártását jelenti. Azonban ennek hatékonysága ökológiai szempontból igen alacsony. Az ipari szintű újrahasznosítás rengeteg energiát igényel, mindemellett a feldolgozás során keletkező egyéb környezeti károk sem elhanyagolhatóak. Az újrahasznosítás feltétele a szelektív hulladékgyűjtés, amelynek szintén nagyon alacsony a hatékonysága.
A 90-es évek előtt a lakossági fém és a papír hulladék már leadható volt a MÉH telepeken. Még vagyunk sokan, akik iskolai programok keretében kocsikkal, táskákkal jártuk a lakásokat, házakat városszerte és gyűjtöttük a lakosok által összegyűjtött papír/vas hulladékot. Ez a rendszer azonban elsősorban nem a környezettudatosság, inkább nyersanyagszegény ország lévén az iparosítás erősödése miatt volt szükséges.
Magyarországon a 90-es években kezdett kialakulni, a lakossági hulladék mennyiségének csökkentése céljából, a szelektív hulladékgyűjtés központi rendszere. Ebben az időben a lakossági hulladékok összetétele és mennyisége erősen megváltozott és megnövekedett. Ez az a korszak, amikor már inkább környezetvédelmi szempontok játszották az újrahasznosításban a főszerepet. Azonban a rendszer közel sem tökéletes. A szelektíven gyűjthető lakossági hulladék csupán a teljes háztartási hulladék 17%-át teszi ki. Azaz egy átlagos háztartás hulladékának csak 17%-át gyűjtik szelektíven. Ehhez hozzájön még a szelektív gyűjtők nem megfelelő kezelése. Sok esetben ugyanis a lakosság nem megfelelően gyűjti ezeket a hulladékokat (például szennyezetten, vegyesen, nem a megfelelő helyre dobva).
Továbbhasznosítás (újrahasználat) – upcycling
Az upcycling során a fenti problémák egy része kiiktatható, mivel többnyire a helyben keletkező hulladékok, kézzel történő átalakítása révén, nagyobb értéket képviselő új termék keletkezik, mindez az ipari folyamatok elkerülése mellett. Mivel az upcycling folyamatban a hulladék alapanyagában nem történik változás, így helyesebb ebben az esetben az újrahasználat, vagy a továbbhasznosítás kifejezést alkalmazni.
Az ilyen jellegű újrahasználat rengeteg területet magában foglal, kezdve a különböző művészeti alkotások elkészítésétől, a használati eszközeink otthoni kreatív vagy új funkcióba történő átalakításán keresztül, egészen az óvodai foglalkozásokon a gyerekek által készített csecsebecsékig. Hétköznapi nyelven megfogalmazva upcyclingnak nevezzük azt a folyamatot, amikor hulladékokból sajátkezűleg új tárgyat, eszközt készítünk.
Az upcycling előnyei
A továbbhasznosítás, azaz upcycling tehát olyan kreatív hulladék felhasználási folyamat, amely során a hulladékból új értéket – használati eszközt, dísztárgyat – teremtünk. Az upcycling folyamat során felhasznált alapanyagok származhatnak szinte bármilyen otthoni hulladékból, vagy akár selejtes vagy fölöslegessé vált tárgyakból egyaránt. Az ily módon újragondolt eszközeink további használatával kitolhatjuk azt az időt, amikor már végérvényesen szemétté válnak.
A kifejezést többnyire olyan alkotók, művészek, válallkozások tevékenységeinél szoktuk alkalmazni, amikor az upcycling módszerével készítenek, értékesítés céllal új termékeket. Egy upcycling vállalkozás elindítása és működtetése hatékony eszköz lehet az ökológiai válság helyi kezelésében.
„Az upcycling alkotóknak érdemes akár össze is fogniuk, és egy közösségi műhelyben együtt dolgozniuk.”
Forrás: kiutak.hu
Azonban az én megközelítésem szerint ebbe a körbe tartoznak azok az emberek is, akik egy befőttesüveg feldíszítésével ceruzatartót, vagy azok az iskolások, akik PET palackból madáretetőt készítenek. De ide sorolom azokat a kis ovisokat is, akik maradék textilekből, papírból és egyéb maradék anyagokból anyák napi képeslapot csinálnak az óvodai foglalkozás keretén belül. Ezek a tevékenységek nagyon fontosak, nemcsak edukációs oldalról, de a hulladéktermelésünk oldaláról is.
A gyerekek már kicsi korban megtanulják, hogy a hulladék érték, és nem minden hulladék szemét. A kreativitásunk kiaknázásával pedig hatékonyan tudjuk saját magunk is csökkenteni a háztartási hulladékunk mennyiségét.
Aggályaim az upcycling módszereiben
Fontosnak érzem, hogy kitérjek az upcycling egy olyan vetületére, ami engem mindig is foglalkoztatott, főleg amiért én magam is nagyon szeretek alkotni.
Amikor például a gyerekek az oviban az otthonról bevitt PET palackokat feldarabolják, majd összeragasztják, esteleg tűzőgéppel textilt, papírt is tűznek rá, és a legvégén lefestik, hogy egy saját maguk által készített vázával lepjék meg édesanyjukat, akkor vajon mennyiben tesznek jót a környezettel? Arra gondolok, hogy a feldarabolt, összeragasztott tárgy is előbb-utóbb fölöslegessé, azaz szemétté válik. Olyan szemétté, amit a ragasztások, darabolások, átalakítások miatt már nem lehet iparilag sem feldolgozni, így a környezetet terhelő szemétté válnak. Ezzel az eredetileg még újrahasznosítható hulladékok esélyt sem kapnak arra, hogy a recycling folyamatba bekerüljenek.
A dolog kettősségét jól mutatja, hogy egy igencsak nehéz döntést kell meghoznunk, akkor amikor a hulladékkal a szelektív gyűjtő felé vesszük az irányt.
Dobjuk tisztán, megfelelően a hulladékot a szelektív gyűjtőbe, így abból iparilag másodalapanyag készülhet? Netán tartogassuk otthon, hátha jó lesz még valamire felkiáltással? Adományozzuk el olyanoknak (művészek, upcycling vállalkozások, oktatási intézmények), akik újragondolják? Alakítsuk át mi magunk saját kezűleg? Mivel ártunk többet a környezetnek? Ha a kevésbé hatékony ipari újrahasznosítást választjuk, vagy ha a hulladékot újrahasználjuk?
A válasz számomra egyértelmű. Az ipari újrahasznosítás az utolsó, amit személy szerint választanék, annak környezetre gyakorolt negatív hatása miatt. Azonban az upcycling során én nagyon fontosnak tartom, hogy az otthoni, intézményi (vagy akár művészi) átalakításkor olyan alapanyagokat részesítsünk előnyben, amelyek az átalakításukat követően is tovább alakíthatóak, esetleg a természet körforgásába bekerülhetnek a komposztálás révén, vagy végső esetben a szelektív gyűjtőbe dobhatóak.
A képen látható használt farmernadrágból készült OldBlue bevásárlótáskámat a MatyóDesign tette egyedivé.
Megoldás
Ezt a dilemmát úgy oldhatjuk fel, ha már eleve olyan termékekkel vesszük körbe magunkat, amelyek a fenti kritériumnak megfelelnek. Azaz a vásárlásaink során érdemes figyelni az adott termék minden részére, és végiggondolni, hogy annak elhasználódása után környezettudatosan tudjuk-e tovább használni. Az én megközelítésemben a műanyagok művészi, vagy csak egyszerű otthoni kreatív átalakítása nem elfogadható, mivel azok a későbbiekben kizárólag káros műanyag szemétté válnak. Pontosan ilyen megfontolások miatt az utóbbi években arra is nagy figyelmet fordítok, hogy úgy alakítsam át a kreatív célra szánt hulladékainkat, hogy azok a későbbiekben ne egyenes úton a szemétégetőbe kerüljenek.
Amikor azonban olyan alapanyagokat alakítunk át művészi alkotássá vagy bármilyen használati tárggyá, amit egyébként is kizárólag a kommunális szemétgyűjtőbe dobhatnánk, az upcycling tökéletes megoldás lehet. Az ilyen típusú szemét először hulladékká, majd értékké válik, és még hosszú távon használatban tud maradni. Erre lehet jó példa, amikor fémgőzölt chipses zacskókból készítenek tasakokat.
Upcycling és a fogyasztói társadalom problémája
A tapasztalatom szerint ma még sokan úgy vélekednek, hogy ha létezik a szelektív gyűjtési rendszer, ha az ipari újrahasznosítás és az upcycling segítségével ezek a hulladékok feldolgozásra kerülnek, akkor nincs is semmi baj a hulladékainkkal és annak mennyiségével. Ez a gondolkodásmód inkább arra sarkallhatja a lakosságot, hogy bátran növelheti a fogyasztását. Ez a látszat felmentés a legtöbbünket hamis megnyugvással tölt el. A nehézségekkel szembenézni mindig nehezebb, és fájdalmasabb, ezért a problémákat sokszor észre sem vesszük. Azonban, ha tisztában vagyunk a döntéseink hosszabb távú következményével, ami esetleg közvetlenül nem is érint minket, akkor sokkal könnyebb meghozni egy valóban tudatos döntést. A fogyasztásunk optimális szintre való csökkentése az egyik legfontosabb feladatunk az ökológiai válságból való kilábalásban. Ezért a következő döntési folyamatot érdemes minden vásárlásunk előtt végiggondolni:
- Valóban szükségem van rá?
- Ha igen, akkor beszerezhető-e használtan, vagy upcycling vállalkozástól (esetleg a kettő egyben)?
- A kiválasztott termék az elhasználódását követően komposztálható, vagy esetleg újragondolható, végső esetben szelektív gyűjtőbe dobható?
Amennyiben a vásárlásaink előtt környezettudatos döntést hozunk, akkor egész biztosan képesek vagyunk a fogyasztásunkat a megfelelő szintre csökkenteni.
15 magyar upcycling válallkozás – a teljesség igénye nélkül
Az alábbi vállalkozásokhoz semmilyen anyagi vagy egyéb együttműködés nem köt, csupán a néhány terméküket már évek óta használom, szeretem.
Cirrhopp – Kinga használt pamut pólókból és PET palackokból készít ékszereket a szivárvány minden színében.
Csipetkék – Szabászatból kivont alapanyagokból és saját textil hulladékainak felhseználásával élményműhelyében varr különféle tartós textil eszközöket a hétköznapokra.
Felvarrom – használt kerékpár gumi belsőkből varrnak pénztárcákat, öveket, egyéb tárcákat, tokokat, kulcstartókat.
Hike Zone – Kávés zsákokból, vintage bőrkabátokból, bőrszoknyákból készít kényelmes egyedi lábbeliket.
Industrial Kid – Régi kerékpár részekből vagány lámpák készülnek ennél a vállalkozásnál.
Kétfecske – „A retextil a textil újrahasznosítás egy speciális formája. Lényege, hogy a használt ruhákat felvágjuk minél hosszabb szállá, melyből különböző egyszerű, ősi technikákkal (horgolás, kötés, fötrés, … , stb.) készíthetünk ékszereket, kosarakat, táskákat, szőnyegeket, ülőbútorokat, egyéb lakberendezési tárgyakat, installációkat.”
Medence re+Concept – Használt reklámmolinókból készítenek design táskákat és egyéb kiegészítőket.
OldBlue – Elsősorban farmer ruhákból készítenek veszprémi varrodájukban különféle használati és dísztárgyakat, a lakberendezéstől kezdve a hétköznapi eszközökig.
PinkPonilo – Közösségi varróműhelyként indult vállalkozás, mára már egyedi megrendelések elkészítésével is foglalkoznak, a lehető legkevesebb hulladék termelése mellett.
Printa – Felelősségteljes anyaghasználat mellett, elsősorban vintage ruhadarabok átalakításával foglalkoznak.
Recyclock – Különleges órák készítése bontott kerékpár alkatrészekből.
RePityke – Használt textil, bőr és kárpitanyagokat használnak egyedi táskáik és kiegészítőik megvarrására.
Réthy Fashion – Használt farmer ruhákból, régi csipkékből új ruhákat varrnak, kávékapszulából ékszereket készítenek.
UPSZ Ajándék – Két Kata újrahasznosított alapanyagokból készült design termékeket gyárt upcycle kisvállalkozásában.
Ursuslupus – A legkülönfélébb hulladékokból – mint például gumimatrac, bicikli gumibelső, sátoranyag – készít egyedi dekorációkat, ékszereket, ruházati kiegészítőket.
Ha szeretnél még több olyan cselekvési tippet olvasni, amely az ökológiai válságban helyi szinten, emberekkel összefogva megoldást nyújthat, akkor böngészd ötleteket keresve a kiutak.hu weboldalt.
Ha tetszett a bejegyzés megköszönöm, ha másokkal is megosztod, hiszen egy fenntartható bolygó és fenntartható élet elérése mindannyiunk érdeke! Te is tehetsz a környezetedért, igenis minden apró lépés számít! Tarts velem ezen az úton!
Ahhoz hogy ne maradj le a friss Facebook posztokról, ötletekről ne felejtsd el bekapcsolni a követés funkciót, azon belül pedig beállítani a megjelenítés elsőként! You Tube csatornámon időről-időre jelentkezem hulladék-csökkentő kisfilmjeimmel. Továbbá már az Instagramon és a Pinteresten is megtaláltok, ha csak gyorsan képes inspirációkra vágytok.
Ha elakadnátok az úton, akkor a Dobd ki a szemetest! című könyvem sokat segíthet. Ha pedig még további tanácsra van szükségetek, akkor kérjétek a személyre szabott egyéni tanácsadást tőlem.
