Az élelmiszerhulladék jelentése
Az élelmiszerhulladék létező, valós és igen komoly probléma napjainkban, amivel globálisan és lokálisan egyaránt foglalkozni kell. Az élelmiszerhulladék az élelmiszerek előállítása, és feldolgozása során keletkező, emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan hulladék, illetve a romlott, lejárt szavatosságú élelmiszer. – olvasható a Wikipédia meghatározásában. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megfogalmazása szerint pedig, élelmiszerhulladéknak, a jogszabály szerint, az éttermekben, vendéglátóipari egységekben és konyhákon keletkező valamennyi élelmiszer hulladék minősül, beleértve a használt sütőolajat. A legtöbb, élelmiszerhulladékkal foglalkozó kutatás ezt kiegészíti az élelmiszer háztartásokban történő felhasználása, elfogyasztása során keletkező hulladékkal is.
Az ételhulladék problémája
Becslések szerint a világon előállított teljes élelmiszer-mennyiség egyharmada hulladékként végzi, melynek jelentős része még fogyasztásra alkalmas lenne. Az Európai Bizottság egyik vizsgálata szerint, az Európai Unión belül, 2012-ben 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett (ez fejenként 173 kg élelmiszer-hulladéknak felel meg, melyből a háztartások 53%-os arányt képviselnek, ezt követik a gazdaság egyéb szereplői). Az Európai Bizottság ezen felmérések alapján célként tűzte ki, hogy az Unióban a fogyasztható élelmiszer-hulladék mennyiségét 2020-ra a felére kell csökkenteni (https://ec.europa.eu/environment/resource_efficiency/index_en.htm). Ebben a tervben aktív szerepet kell, hogy vállaljon a piac minden résztvevője. Nem csupán a mezőgazdasági termelők, de az élelmiszeripar, a kiskereskedelmi egységek és a fogyasztók, és háztartások egyaránt.
Az élelmiszerekből származó hulladék nem merül ki az éttermekben, háztartásokban kidobott, el nem fogyasztott élelmiszereknél. Még csak az sem állítható, hogy az élelmiszer előállítása során felmerülő föld- és vízhasználatból származó káros környezeti hatások megszüntetése megoldaná az élelmiszerhulladék problémáját. A megoldandó helyzet ennél sokkalta komplexebb. Élelmiszerhulladék a termelési és kereskedelmi lánc összes szakaszában, és a háztartási szakaszban is keletkezik, így ezen területek kezelése egyaránt fontos.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a különböző fejlettségi szinten álló országoknál keletkező élelmiszerhulladék, a gazdasági folyamatok más-más területén keletkezik. A szegényebb, vagy a fejlődő országokban keletkező élelmiszerhulladék többnyire az élelmiszerek előállításánál (és tárolás, elosztási szakaszában) használt gyengébb infrastruktúrának köszönhető. Szemben a fejlett országokkal, ahol pedig a háztartások, illetve végfelhasználók pazarlása okozza elsősorban a károkat. Magyarországon a Nébih végez rendszeres kutatásokat a témában. Az egyik ilyen vizsgálat szerint Magyarországon 68 kg/fő az átlagos élelmiszerhulladék mennyisége.
Megoldás az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésére
A probléma komplexitása miatt az élelmiszerhulladék több szempontból vizsgálva is sürgősen megoldásra vár.
- Egyrészt gazdasági oldalról nézve, az élelmiszerhulladék kezelése komoly költségekkel jár.
- Másrészt környezetvédelmi oldalról tekintve, az élelmiszer-hulladék generálja az éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel egy tizedét, és éves szinten sok milliárd tonna talaj pusztulást, a fölöslegesen előállított élelmiszerek révén.
- Harmadrészt komoly társadalmi problémát jelent, hiszen az Európai Unión belül sok millió ember nem jut normális élelemhez, nagy részük alultáplált.
A fentiek alapján, az Európai Bizottság az élelmiszerhulladékkal kapcsolatos politikáját három területre összpontosítja: a legfontosabb az élelmiszerhulladék megelőzése, ezt követi az élelmiszeradományozás fontosága, végül, a nem eladott, el nem fogyasztott élelmiszer kezelése. Magyarországon a BIOFILTER Környezetvédelmi Zrt. foglalkozik az élelmiszerhulladék begyűjtésével és megfelelő kezelésével. A begyűjtött élelmiszerhulladékot a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. telephelyére szállítják, ahol egy rothasztó silóban biogázt állítanak elő belőle.
Az élelmiszer hulladék problémájának megoldása során fontos megkülönböztetni az élelmiszer hulladék három formáját: nem elkerülhető (például csontok), a potenciálisan elkerülhető (pl.: zöldségek héja, kenyérhéj, tojáshéj, kávézacc) és az elkerülhető élelmiszerhulladékokat (tárolási problémák miatt megromlott, vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszerek). Ennek megfelelően, tudatos hozzáállással jelentősen csökkenthető a háztartási élelmiszerhulladék, amely egy átlagos háztartás esetén, a teljes hulladékának harmadát teszi ki.
Az élelmiszerhulladék csökkentésére konkrét tippeket a következő oldalakon találtok a honlapon:
Ha tetszett a bejegyzés megköszönöm, ha másokkal is megosztod, hiszen egy fenntartható bolygó és fenntartható élet elérése mindannyiunk érdeke! Te is tehetsz a környezetedért, igenis minden apró lépés számít! Tarts velem ezen az úton!
Ahhoz hogy ne maradj le a friss Facebook posztokról, ötletekről ne felejtsd el bekapcsolni a követés funkciót, azon belül pedig beállítani a megjelenítés elsőként! You Tube csatornámon időről-időre jelentkezem hulladék-csökkentő kisfilmjeimmel. Továbbá már az Instagramon is megtaláltok, ha csak gyorsan képes inspirációkra vágytok.
Ha elakadnátok az úton, akkor a Dobd ki a szemetest! című könyvem sokat segíthet. Ha pedig még további tanácsra van szükségetek, akkor kérjétek a személyre szabott egyéni tanácsadást tőlem.
Források:
- https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2012/kozelrol/elelmiszer-hulladek
- https://zerowasteeurope.eu/wp-content/uploads/2019/11/zero_waste_europe_policy_briefing_food_systems_hu.pdf
- http://maradeknelkul.hu/?fbclid=IwAR01xQtK8vrueavjeWq8ufFfB9aWyxDRkjQtnEX6RV3ZIYRkfjY0Fa7RWyc
- https://hulladekvadasz.hu/2017/07/07/elelmiszerpazarlas-68-kilogramm/
