2 éve belevágtam egy tesztbe, melynek a célja az élelmiszer hulladék további csökkentése. Elsősorban nem arra koncentráltam, hogy az optimális vásárlással, vagy a megfelelő kreatív főzéssel csökkentsem az élelmiszer hulladékot. A célom az volt, hogy a zöldség és gyümölcs megfelelő tárolásával hogyan tudom minél hosszabb időre kinyújtani ezen élelmiszerek frissességét és fogyaszthatóságát.

Első körben néhány magyar szezonális téli zöldséggel próbálkoztam. A tesztelésem alanyai a következő zöldségek, illetve egyetlen gyümölcs volt: alma, káposzta, kelkáposzta, fehérrépa, sárgarépa, hónapos retek, tarlórépa, póréhagyma, burgonya, batáta.
Zöldség és gyümölcs hulladék nélkül
Az egész gondolatmenet onnan indult, hogy a retek nálunk nagy kedvenc, azonban ha éppen a vásárlás napján nem esszük meg, akkor másnapra – hiába tartom hűvös helyen (hűtő alsó zöldségtároló fiókja) – löttyedt lesz (olyan puhás, nem roppanós), és már senkinek nem kell. Oké, hogy a komposztban elfér, de mindig rossz érzésem volt emiatt, hiszen mégiscsak kidobásra kerül. Emiatt egyre ritkábban vettem, de a család reklamált miatta. Tudom, hogy itt is a tudatosság lenne a megoldás, azaz úgy kellene terveznem a retek vásárlás napján a vacsorát, hogy a friss retek elfogyjon. De ez nem mindig sikerül, így mindenképpen szerettem volna hatékony megoldást találni, nem csupán a retek, de egyéb zöldség esetében is.
Gyökér zöldség frissen tartása hűtőben
A retek
A retek szárát rövidre vágom, és egy bevizezett konyharuhába csomagolva került a hűtőbe. Referencia darabként külön is eltettem egy darabot, a hagyományos módon. Az eredmény megdöbbentő volt. A nedves kendőből a retek magába szívta a nedvességet és másnapra, sőt több nappal későbbre is tökéletesen roppanós maradt. A megszokott módon tárolt retek viszont a vártnak megfelelően puha, fonnyadt lett. A titok, hogy a textilt állandóan nedvesen kell tartani, azaz minden nap igényel egy kis törődést. Az egyéb gyökér zöldség pontosan ugyanezzel a módszerrel hűtőszekrényben több napik frissen roppanósan képes maradni (ilyen például a tarlórépa, vajretek).

Répafélék tárolása
A répák esetében is elsőként a hűtőszekrényes megoldással próbálkoztam, és ismét a net adott ötletet. A megtisztított (vagy akár rövid szárra vágott, hámozatlan) répákat egy hosszú üvegbe tettem és annyi vizet öntöttem rá, hogy ellepje. Az eredmény ugyanolyan sikeres volt, mint a retek esetében: még hetekkel később is ropogós répáink voltak.

Ahogy arról az első részben is írtam, többet szerettem volna elérni, és Jihyun Ryou ajánlása alapján elkezdtem tesztelni a hűtőszekrény nélküli zöldség tárolási módszereket. Első lépésként csináltam egy szabad polcot a kamrában (eddig is többször oda pakoltam a zöldségeket, most azonban rendszerezettebbé vált a helyzet). Majd az új tárolási módszerek alapján helyeztem el a zöldségeket a polcon. Egyébként rengeteg – főleg angol nyelvű – írást találtam a zöldség tárolás témában.
Zöldség a veremben
Különleges felfedezés, és amolyan hűha érzés volt a répa, retek és póréhagyma újfajta tárolási módszerét kipróbálni. Mivel ezek a növények a föld alatt növekszenek, így a föld alatt érzik jól magukat a későbbiek során is. A megoldás tehát: tartsd őket a föld alatt. A régi kor embere nem véletlenül vermelte el a répaféléket. Manapság azonban erre kevesebb lehetőségünk van, mivel egyre ritkábbak azok a házak, ahol a hagyományos földdel döngölt pince erre a célra használható lenne. Főképpen nem megoldható ez a hagyományos módszer egy lakásban. Ennek ellenére ez a zöldség így érzi jól magát, így érdemes tárolni, azaz függőlegesen, földben tartva, ahogyan azt a természetes közegében is megtalálnánk.

A megoldás olyan egyszerű, hogy nem is értem, miért nem jutott eszembe magamtól is: Egy nagyobb virágcserébe laza földet (akár homokot) téve, ideális tárolási helyszín lehet. Olyannyira ideális számukra, hogy a retkeim ismét életre keltek, elkezdtek hajtani, a répákkal együtt friss ropogósak maradtak. A friss zöld hajtások pedig szuper zöldség kiegészítői lettek a konyhában, főzésnél.

A burgonya és az alma jó párosítás
A burgonya nem szereti a hűtőt, mivel túl hideg neki. A hideg pedig gyorsítja az állagromlását. Azonban sötét, hűvös hely ideális számára. Nálam a kamra viszonylag hideg (persze nagyszüleink pincéjével nem vetekedhet), viszont van egy nagy ablaka. Ezért a krumplikat az egyik alsó polcon, egy fa ládikóban tároltam, abban a textil zsákban, amiben a piacról elhoztam, ezzel viszonylagos sötétet is tudtam biztosítani számára.
A burgonya és az alma szeretik egymást, mivel az alma által kibocsátott etilén (etén) gáz* a burgonyára jótékony hatással van: lassítja annak csírázási folyamatát, így a burgonya tovább friss marad. Minden más zöldség és gyümölcs az alma társaságában gyorsabban romlik, kivéve a krumplit. Ezért érdemes őket egy helyen tárolni.

Az almát bátran tarthatod hűtőben, de a hűtő hidege miatt gyorsabban elveszíti a ropogósságát, ezért én az almákat is a kamrában tároltam inkább.
Édesburgonya, téli kedvenc zöldség
Az édesburgonya (batáta) esetében nem teljesen ugyanazok a megfelelő tárolási módszerek, mint a hagyományos burgonyánál. A babtáta ugyanis kimondottan nem szereti a hideget, 10 foknál hűvösebb helyen gyorsan romlásnak indul. Ebből következik, hogy nem érdemes hűtőszekrényben tárolni. Az ideális hőmérséklet számára a 15 fok, és sötét, párás hely. Nálam a kamrában, az alsó polcon pihen, és jól érzi magát. De mivel nem találtam semmilyen nyelven információt arra vonatkozóan, hogy az almával milyen a kapcsolata, így inkább az almától külön tartom.

Hagymafélék
A póréhagyma a répákhoz hasonlóan függőleges helyzetben marad tartósan friss, de értelemszerűen csak egy kisebb részét kell a földbe dugni.
A vörös és lila hagyma is a sötét hűvös helyet kedveli, a krumplihoz hasonlóan, viszont a krumplival összevesznek, ugyanis a burgonya elszívja a hagyma számára értékes nedvességet, így sokkal hamarabb megromlik. A legideálisabb a vörös illetve lila hagyma számára, ha egy jól szellőző, de sötétet biztosító zsákban, hűvös helyen tároljuk, nem érintkezve a burgonyával.
A fehérrépák és a hagymák (és még több más zöldség is, mint például: zeller, fokhagyma, káposzta) életét, felhasználásuk után is tovább lehet növelni, ha a levágott végüket kevés vízbe, vagy kis cserép virágföldbe állítjuk. A virágföldes módszernél a zöldség kisebb eséllyel rohad meg, mintha vízben tároljuk. Az újonnan kihajtó friss zöldség levelek bátran használhatóak főzésnél.

Káposzta és saláta tárolási tippek
A káposztafélék hűtő nélküli tárolása is újdonság volt számomra. Jihyun Ryou blogjában olvasottak alapján, a káposzta féléket egy kis tálkában érdemes tartani, melyben folyamatosan kevés vizet tartunk. A káposzta torzsáját pár naponta vékonyan le kell vágni, hogy a friss vágott felületen hatékonyabban tudja a vizet magába szívni. A felhasználásukkor pedig a leveleket védve, levelenként használjuk fel alulról haladva, és ne vágjunk belőle darabokat. A kis tálka vízbe helyezéskor arra kell csak figyelni, hogy lehetőség szerint az alsó levelek ne érjenek bele a vízbe. Nem szükséges a sötét, hűvös hely, nyugodtan tarthatod a konyhapulton, vagy az étkező asztalon is. Ezzel a módszerrel nem csupán az élettartamát hosszabbíthatod meg, de a látványa sem utolsó, így a konyha dísze is lehet. Mindemellett biztosan nem felejtkezel meg róla, hiszen szem előtt van, így a szemétbe kerülő káposzta esetét el is felejtheted.

Hasonlóan jártam el a fejes salátával. Azonban ez sokkal érzékenyebb, nem bírta több hétig mint a káposztafélék, de még mindig jobb eredményt értem el, mint a hűtőben történő tárolással. Ugyanezt tapasztaltam egyéb salátákkal is, azonban mindegyiknél a saját formájához kellett igazítani a módszert. A madársalátát például csokorba fogva egy pohárba állítottam.

Ha tetszett a bejegyzés megköszönöm, ha másokkal is megosztod, hiszen egy fenntartható bolygó és fenntartható élet elérése mindannyiunk érdeke! Te is tehetsz a környezetedért, igenis minden apró lépés számít! Tarts velem ezen az úton!
Ahhoz hogy ne maradj le a friss Facebook posztokról, ötletekről ne felejtsd el bekapcsolni a követés funkciót, azon belül pedig beállítani a megjelenítés elsőként! You Tube csatornámon időről-időre jelentkezem hulladék-csökkentő kisfilmjeimmel. Továbbá már az Instagramon és a Pinteresten is megtaláltok, ha csak gyorsan képes inspirációkra vágytok.
Ha elakadnátok az úton, akkor a Dobd ki a szemetest! című könyvem sokat segíthet. Ha pedig még további tanácsra van szükségetek, akkor kérjétek a személyre szabott egyéni tanácsadást tőlem.
Források: